Ha valamely területén az életednek úgy érzed, hogy mindig ugyanaz az ördögi kör ismétlődik, a coaching remek lehetőséget nyújt arra, hogy mélyebben átlásd mi történik és segítséget kapj ahhoz, hogy kilépj belőle. Erikával a párkapcsolati játszmáit elemeztük egy általam a permakultúra design eszközrendszeréből(bőség spirál és eróziós spirál) adaptált módszer a játszma-spirál segítségével. Az igen jól sikerült közös munka után arra kértem Erikát, hogy írja le a tapasztalatait. Fogadjátok szeretettel nagyon őszinte és személyes beszámolóját:
"Onnan indult ez az egész, hogy egyszer belém hasított a felismerés: van valami közös azokban a férfiakban, akikhez vonzódom. Aztán arra is rájöttem, hogy bizonyos minták, viselkedések ismétlődnek a párkapcsolataimban, és bár nagyon sok értéket hordoznak magukban eddigi kapcsolataim, a kimenetük gyakran nem volt pozitív. Szerettem volna pontosan látni, hogyan épülnek egymásra az események, az egyes viselkedések részemről vagy a másik részről milyen reakciókat vált ki, és hogyan lehetne másképpen csinálni. Az elmúlt tizenegy év önismereti folyamatai során arra már rájöttem, hogy bár fontos felismerni, milyen minták, motivációk, szándékok állnak a döntéseink hátterében, de ez még sokszor nem elegendő ahhoz, hogy változtatni is tudjunk rajtuk. Nem feltétlenül látjuk, mi az, amitől legközelebb termővé fordítható egy addig terméketlen helyzet, hogy hol van az a belépési pont, ahol más irányba tudom terelni az események folyamatát. Nagyon egyszerű kérdések mentén segített Juli gondolkodni az eddigi párkapcsolataimon. Közös vonásokat, ismétlődő történeteket kerestünk, és nem annyira meglepő módon találtunk is. Lépésről lépésre haladva feltártuk, hogy mi történik a kapcsolat egyes szakaszaiban, és arra is ránéztünk, találok-e hasonló érzést vagy történést esetleg valamelyik korábbi életszakaszomnál, még a párkapcsolataim előtt Már számomra is mondhatni unalmas, mennyire visszavezethető minden az apám korai halálára. Annyit foglalkoztam már ezzel egyéni és csoportos terápiában. Mindig nyertem valami új megértést ezekből, egymásra épültek az információk, azt hiszem, e nélkül nem is jöhetett volna létre az az áttörés, amit a Julival való beszélgetésemkor éreztem. Két dolog vált nagyon tisztává számomra: nagyon hamar képes vagyok beleugrani egy kapcsolatba, ha azt érzem, megérint belül az illető, így nem hagyok időt magamnak arra, hogy megérezzem és jól definiáljam a határaimat a kapcsolatban, hiszen csak sodor és sodor a hév. Mivel nem jól szabom meg a határaimat, fel sem ismerem az igényeimet, így azokat kommunikálni sem tudom, és ez akkora belső frusztrációval jár, amely ha egyszer csak előtör belőlem, pusztító veszekedéseket eredményez. Ez aztán megteremt egy nagyobb távolságot, mondhatni határt szab, viszont ebben a formában a határ fallá változik, amely a kapcsolatot rombolja.
És akkor hogyan tudom ezt legközelebb másképp csinálni? Szerencsére már ismerem, milyen, amikor azt érzem, hogy most időre van szükségem, csak eddig a kapcsolat érdekében háttérbe szorítottam ezt az érzést. A Julival való beszélgetés során valahogyan megéreztem, hogy nincs semmi szégyellnivaló abban, ha időre van szükségem, ezt nyugodtan ki lehet mondani. Ezzel együtt az sem szégyellnivaló, hogy vannak határaim, nem kell ezeket sem eltitkolnom, sőt, igazából nagyon jutalmazó érzés, amikor érzem – márpedig érzem – hogy mikor érdemes kitolni ezeket a határokat és mikor érdemes megtartani azokat. Itt jön be az, hogy mégis csak tizenegy év önismereti tapasztalat van a hátam mögött, amit a hétköznapi helyzetek szolgálatába lehet állítani. Kipróbáltam egy-egy hétköznapi helyzetben. Működik. Sőt, olyan visszajelzéseket kapok mostanában, hogy üdítő, sőt lenyűgöző ez a tudatosság, amivel a határaimat kezelem. Már ezért megérte, nem? Szerintem próbáld ki te is."
